Pacific City (Pacific City)
Pacific City az Amerikai Egyesült Államok északnyugati részén, Oregon állam Tillamook megyéjében elhelyezkedő település.
Pacific City önkormányzattal nem rendelkező, úgynevezett statisztikai település; a Népszámlálási Hivatal nyilvántartásában szerepel, de közigazgatási feladatait Tillamook megye látja el.A 2010. évi népszámlálási adatok alapján 1 035 lakosa van. Területe 10 km², melyből 0,3 km² vízi.
Fő látványossága a Cape Kiwanda State Natural Area.
Mr. Johnson, egy halászhajó szakácsa 1845-ben a Columbia-folyó mentén hajózott, amikor a Willamette-völgybe tévedt. Champoegben nekiállt a növényzet kiirtásához, de az okozott erdőtűz hamar terjedni kezdett. A szembeszél miatt a parton továbbterjedt Yamhillra; a hetekig tartó tűzben 6 100 km²-nyi erdő megsemmisült – ez az USA történetében a legnagyobb, egy erdőtűzben megsemmisült terület. Ugyan telepesek nem éltek a hegyektől nyugatra, ám az indiánok – számuk 1830–41 között a malária és egyéb járványok miatt 80%-kkal csökkent – költözésre kényszerültek.
A nestugga indiánok Woodstól északra, Pacific Cityben telepedtek le. Néhány hétig füstöt észleltek, majd meglepődtek, amikor a tűz átterjedt otthonaikra. A Nagy Nestucca-folyón lekenuztak az óceánra, és a Nestucca-völgy és az óceán közötti, körülbelül 800 méter széles homokos területen találtak menedékre. Néhány hét után a lehulló csapadék ugyan eloltotta tüzet, de az így is nagy károkat okozott – az erdők megsemmisültek, a vadak pedig megfulladtak a felmelegedett folyóban.
A Nestucca-völgy halban gazdag vidék volt, így az indiánok a tűz pusztítása ellenére is túlélhettek; viszont 1854-ben megérkeztek az első telepesek a Tillamook-völgybe, így 1876-ban Fő Nestugga Bill és a 200 megmaradt indián költözni kényszerült a Salmon- és Siletz-folyók mellé.
Sokan gőzhajóval, mások a hegyek felől érkeztek. Woods városát az újonnan érkezők ellátására szükséges anyagok tárolására, és a telepesek kereskedőhelyévé alakították ki. 1886-ban a Linewebber and Brown konzervgyár elkezdett a Nestucca-völgy halállományából profitálni; 12 000 doboznyi lazackonzervet értékesítettek, ezzel a térség fő gazdasági ütőerének számítottak a fa- és tejiparral együtt egészen 1926-ig. Ezzel együtt a hely a középnyugatiak (akik nem látták még az óceánt) kedvenc vakációhelye lett.
Thomas Malaney 1893-ban az akkor Ocean Park nevet viselő várost a folyó túlpartján, Woodsszal szemben jelölte ki. Az 1894-es árvíz elmosta az első telkeket; ekkor a város délebbre, magasabbra költözött. A Willamette-völgyből érkező turisták számára épült 1895-ben a Sea View (később Edmundes) Hotel. A nyaralók számára később egyéb kiszolgáló-épületek és kempingek is épültek, valamint a Ferry Streetet leburkolták az autók számára.
A kisváros a Washington állambeli Ocean Parkkal való összetévesztés elkerülésére a Pacific City nevet 1909-ben vette fel. A hálós túlhalászás eredményeképp a térségben jelentősen csökkent a halállomány; a helyi halászok ezért ezután csónakokból, kézzel halásztak; később a kereskedelmi hajók újraindulása miatt felhagytak ezzel; mára mindössze néhányuk őrzi a hagyományt. 1920-tól az sötétebb 1930-as évekig a turizmus volt a fő bevételi forrás. A színészek és pilóták csalogatására repülőteret is emeltek, valamint új utak és hidak épültek.
Pacific City önkormányzattal nem rendelkező, úgynevezett statisztikai település; a Népszámlálási Hivatal nyilvántartásában szerepel, de közigazgatási feladatait Tillamook megye látja el.A 2010. évi népszámlálási adatok alapján 1 035 lakosa van. Területe 10 km², melyből 0,3 km² vízi.
Fő látványossága a Cape Kiwanda State Natural Area.
Mr. Johnson, egy halászhajó szakácsa 1845-ben a Columbia-folyó mentén hajózott, amikor a Willamette-völgybe tévedt. Champoegben nekiállt a növényzet kiirtásához, de az okozott erdőtűz hamar terjedni kezdett. A szembeszél miatt a parton továbbterjedt Yamhillra; a hetekig tartó tűzben 6 100 km²-nyi erdő megsemmisült – ez az USA történetében a legnagyobb, egy erdőtűzben megsemmisült terület. Ugyan telepesek nem éltek a hegyektől nyugatra, ám az indiánok – számuk 1830–41 között a malária és egyéb járványok miatt 80%-kkal csökkent – költözésre kényszerültek.
A nestugga indiánok Woodstól északra, Pacific Cityben telepedtek le. Néhány hétig füstöt észleltek, majd meglepődtek, amikor a tűz átterjedt otthonaikra. A Nagy Nestucca-folyón lekenuztak az óceánra, és a Nestucca-völgy és az óceán közötti, körülbelül 800 méter széles homokos területen találtak menedékre. Néhány hét után a lehulló csapadék ugyan eloltotta tüzet, de az így is nagy károkat okozott – az erdők megsemmisültek, a vadak pedig megfulladtak a felmelegedett folyóban.
A Nestucca-völgy halban gazdag vidék volt, így az indiánok a tűz pusztítása ellenére is túlélhettek; viszont 1854-ben megérkeztek az első telepesek a Tillamook-völgybe, így 1876-ban Fő Nestugga Bill és a 200 megmaradt indián költözni kényszerült a Salmon- és Siletz-folyók mellé.
Sokan gőzhajóval, mások a hegyek felől érkeztek. Woods városát az újonnan érkezők ellátására szükséges anyagok tárolására, és a telepesek kereskedőhelyévé alakították ki. 1886-ban a Linewebber and Brown konzervgyár elkezdett a Nestucca-völgy halállományából profitálni; 12 000 doboznyi lazackonzervet értékesítettek, ezzel a térség fő gazdasági ütőerének számítottak a fa- és tejiparral együtt egészen 1926-ig. Ezzel együtt a hely a középnyugatiak (akik nem látták még az óceánt) kedvenc vakációhelye lett.
Thomas Malaney 1893-ban az akkor Ocean Park nevet viselő várost a folyó túlpartján, Woodsszal szemben jelölte ki. Az 1894-es árvíz elmosta az első telkeket; ekkor a város délebbre, magasabbra költözött. A Willamette-völgyből érkező turisták számára épült 1895-ben a Sea View (később Edmundes) Hotel. A nyaralók számára később egyéb kiszolgáló-épületek és kempingek is épültek, valamint a Ferry Streetet leburkolták az autók számára.
A kisváros a Washington állambeli Ocean Parkkal való összetévesztés elkerülésére a Pacific City nevet 1909-ben vette fel. A hálós túlhalászás eredményeképp a térségben jelentősen csökkent a halállomány; a helyi halászok ezért ezután csónakokból, kézzel halásztak; később a kereskedelmi hajók újraindulása miatt felhagytak ezzel; mára mindössze néhányuk őrzi a hagyományt. 1920-tól az sötétebb 1930-as évekig a turizmus volt a fő bevételi forrás. A színészek és pilóták csalogatására repülőteret is emeltek, valamint új utak és hidak épültek.
Térkép - Pacific City (Pacific City)
Térkép
Ország - Amerikai Egyesült Államok
![]() |
![]() |
Az Amerikai Egyesült Államok zászlaja |
9,83 millió négyzetkilométeres területével és lakosságával az Egyesült Államok a világ harmadik legnagyobb és harmadik legnépesebb állama. Az Egyesült Államokban él a világ nemzetileg és kulturálisan egyik legsokszínűbb társadalma a rengeteg bevándorlónak köszönhetően. Gazdasága a Föld országai közül kiemelkedő, a világ GDP-jének mintegy ötöde.
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
USD | Amerikai dollár (United States dollar) | $ | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
EN | Angol nyelv (English language) |
FR | Francia nyelv (French language) |
ES | Spanyol nyelv (Spanish language) |